2015. június 29., hétfő

4.rész- Első csók

Este mind a ketten már a lefekvéshez készülődtünk, mikor sikítást hallottunk kintről. Nagyon megijedtünk, de összeszedtük minden bátorságunkat, és kimentünk. Egy barna hajú lány állt a tóparton, de nem láttuk kivel beszélt. Közelebb mentünk, de takarásban maradtunk, hogy véletlenül se vegyen észre. Az hogy lehet, hogy csak mi figyeltünk fel a sikításra? Vagy csak senki nincs olyan hülye, hogy kijöjjön.
-            Sonja? – álltam fel a bokor mögül. – Te sikítottál?
-            Ennyit arról, hogy rejtve maradunk. – jött oda mellém Molly. – Logan?
-            Cső, húgi. – kacsintott. – Kihoztad a barátnődet is? – nézett rám kacéran.
-            Hali Logan. – mosolyogtam. – Sonja, mit keresel itt az éjszaka közepén vele, és miért sikítottál?
-            Semmi közöd hozzá, hogy mit keresek itt Logannel! – fordult el.
-            Meglátott egy békát. – röhögött Logan. – Ja, és kihívott, mert beszélni akart velem. – nézett rám.
-            Mióta is mondod el, hogy mi van, hogyha kérdezünk? – kérdezte Molly.
-            Magunkra hagynátok taknyosok? – szólt közbe a nővérem.
-            Nem tudom, miért hívtál ki Sonja, de azt hiszem, én megyek aludni, bocs. Majd holnap talizunk. Cső. – felém fordult. – Jössz egy kicsit?
Ránéztem Mollyra, de ő csak forgatta a szemét, viszont végül beleegyezett, hogy elmenjek. Legalább megismeri a harmadik háztársunkat, akit még mindig nem tudjuk ki az.
Elsétáltunk egészen a házukig. Két fiút hallottam odabentről, hogy röhögnek valami videón. Nem tudom, mi baja van Mollynak vele. Annyira aranyos. Sok mindent mesélt magáról. Többek között, hogy miért is jött ide. Egy bandában játszik, mint énekes és gitáros. Az apja ajánlotta be, hogy hátha felveszik. És sikerült bekerülnie. Így vették fel Mollyt is. Ha az egyik testvér megy, akkor menjen a másik is.
-            Miért is kellett veled jönnöm? – kirázott a hideg.
-            Fázol? – adta rám a pulcsiját.
-            Köszi, de nem kell. – mosolyogtam. – Nincs messze a ház, addig meg kibírom. Nos, akkor miért is kellett veled jönnöm?
-            Csak beszélgetni szerettem volna veled. Hogy jobban megismerjelek. – mélyen belenézett a szemembe. Már nem is fáztam. Nem tudom mást csinálni, csak mosolyogni. Fülig ért a szám, és akár hogy próbáltam, nem sikerült lehervasztanom róla. Behunytam a szeme. Nem tudom, mit csináltam, csak ösztönösen tettem. Hirtelen egy meleg ajkat éreztem az enyémen. Viszonoztam a csókot. Életem első csókja. Aztán magamhoz tértem, és elhúzódtam tőle.
-            Bocsi, de én…- sütöttem le a szemem.
-            Látom, nem sűrűn csókolózol. – mosolygott.
-            Igazából, még soha nem csináltam. – vörösödtem el. – És, én nem…
-            Mondd, hogy nincs barátod!
-            Nincs. – ránéztem. – Viszont, nekem most mennem kell. Ne haragudj!
A pulcsiját magam köré tekertem, és elszaladtam. Basszus, de egy idióta vagyok! Engem otthon vár Louis! A francba, April! A telefonom a zsebemben rezegni kezdett.

Mi volt ez Apr?

Niall látta? Két percig folyamatosan csak az üzenetet néztem, de nem mertem visszaírni. Elmondja Louisnak? Nem merek a szemébe nézni, ha ezt megtudja. Mi van velem? Végül rávettem magam, hogy visszaírjak.

Kérlek ne mondj senkinek semmit! Hülye voltam és kész! Sajnálom :’(

Nem jött válasz. Hiába vártam, nem jött. Barom vagy, April! Leültem a ház lépcsőjére, és néztem a csillagokat. Nem akartam bemenni. Bent már úgy is sötét volt, gondoltam, mindenki alszik. Én meg nem akarok tovább süllyedni. Már bóbiskoltam elfele a lépcsőn, mikor hallottam, hogy nyílt az ajtó. Molly jött ki köntösben.
-            Miért nem jössz be? Idekint szörnyen hideg van. Az a tesóm pulcsija? – ült le mellém.
-            Nem akarok bemenni! – könnyek szöktek a szemembe.
-            Mit tett veled az a hülye gyerek? – ölelt át. – Megölöm, ha bármi rosszat tett veled!
-            Semmi rosszat nem tett. Vagyis szerintem igen, de mások szerint nem! Áh, ez bonyolult.
-            Ebből nem értek semmit. – nézett rám kérdőn.
-            Megcsókolt! Én meg viszonoztam. Életem első csókja. Engem meg otthon vár Louis! – rádőltem a vállára, és zokogni kezdtem.
Reggel bedagadt szemmel ébredtem. Nem akartam kiszállni az ágyból, de Molly nem hagyott. Este kibeszéltük az esetett, és arra jutottunk, hogy Louis nem a barátom, és nem fogom miatta rosszul érezni magam. Logan egy seggfej, viszont nagyon aranyos tudd lenni. Végre megismerhettük a harmadik háztársunkat, de bár nem tettük volna. A tesómmal van, ő pedig ráállította, hogy bunkózzon velem. Ha harc, hát legyen harc. Szerencsére hamarabb volt kint, minthogy hozzá kellett volna szólnunk, így megint ketten maradtunk.
-          Szóval, hogy döntesz a tesómmal? – kérdezte Molly, ahogy fésülte a haját.
-            Szerintem megpróbálom megismerni, és majd utána eldöntöm. Meg már két éve csak játszunk Louisszal. Ha kellek neki, akkor döntsön. – raktam le a parfümöm. – Na így milyen? – fordultam körbe.
-            Tetszik a nadrágod. – kacsintott. – Egyszer el fogom tőled csórni ezt az inget. – nevetett.
Egy barackvirág színű nadrág volt rajtam, hozzá illő farmer inggel. A lábamon lábujjas sarú volt, és persze a kedvenc pilóta szemcsim sem maradhatott ki.
-          Kész vagy? – felvettem a telefonom, és Logan pulcsiját az asztalról, és indultam kifelé.
-          Hova ez a nagy sietség? – mosolygott. – Csak nem a bátyámhoz sietsz?
-            Nem! Csak ismerkedni akarok, plusz ma kell felvenni az órákat, hogy mire akarunk járni, és nem akarom, hogy hosszú sor legyen.
Jó-jó. Nos, akkor mehetünk Kilen kisasszony. – röhögött. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése